2011. március 20., vasárnap

Eddigi legrosszabb edzésünk...

Ma voltunk agilityn. Bár az eddig megszokott siker valahogy elmaradt és helyébe jött az aggódás és a harag. Az edzés elején Ő úgy döntött, hogy kirándul egyet. De a szokásos módszer nem jött be. Utána mentem egy darabig és halló távolságból hívtam, de hiába. Aztán vissza mentem az edzésre, hogy ott várom meg míg visszajön. Már vagy fél órája vártam és a harag aggódásba váltott át. Úgy döntöttünk elindulunk és megkeressük. A legnagyobb baj a tehetetlenség volt. Mindenhol állt a víz és nem tudtam utána menni, csak nagy kerülőben. Végül kiértünk az Új Csóri útra egy házhoz, ahonnan nagy meglepetésünkre előrohant az én csavargós kutyám. Akkor megfogtam és megdicsértem, mert visszajött. Aztán egy kicsit edzettünk és a végén ismét elszökött. És most olyan szinten nincs önbizalmam, hogy...  Az edzőm azt mondta, hogy mindig dicsérjem meg mikor magától jön vissza. De ma annyit gondolkodtam, azon hogy ha visszajön és megdicsérem tök természetesnek veszi hogyha elmegy, akkor nem kap érte semmit és ezt mindig megcsinálja. De közben az edzőnek is igaza van, hogyha elmegy visszajön és megverem azt hiheti, hogy azért kapta mert visszajött. Akinek van valami véleménye az írja le! :( Sokat segítene, hogy nektek mi vált be stb. :/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése